A Fertő part hírei
Fejlesszük együtt a régiót!
Időjárás-jelentés
Összefoglaló: 2010.07.31Észak-, Északnyugat-Európától, Közép-Európán át egészen az Appennini-félszigetig hullámzó frontrendszer húzódik. Ezeken a területeken sok a felhő, többfelé esik az eső, záporeső, a délebbre eső területeken zivatarok is előfordulnak. A délutáni hőmérséklet a legtöbb helyen 25 fok körül, de az északabbra eső területeken mindössze 15 fok közelében, míg délebbre néhol 30 fok fölött alakul. Igazi, zavartalan nyári idő Délnyugat- illetve Kelet-Európa nagy részén található. Ezeken a területeken kevés a felhő, sokat süt a nap. A csúcshőmérséklet sokfelé eléri a 35 fokot, sőt a Kelet-európai-síkságon néhol 40 fokot is mérnek. A következő 36 órában hazánk fölé szárazabb és a jelenleginél pár fokkal melegebb levegő áramlik. Eleinte szórványosan, a középső területeken többfelé, majd vasárnap már csak néhol, főként keleten várható zápor, zivatar. Erősödik a nappali felmelegedés.
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Az 1991-ben alapított közös magyar-osztrák nemzeti park hazánkban a Fertő, és a Hanság máig fennmaradt mocsár- és lápvidékének, valamint a Répce folyó árterének természetvédelmi szempontból legértékesebb területeit foglalja magába.
Tovább>>Táj és kultúrák találkozása
Mind magyar, mind osztrák oldalon, az egész Fertő-tó és környéke elnyerte a Világörökség címet a kultúrtáj kategóriában 2001 decemberében...
Tovább>>[ESPAN - Pannon Energetika Stratégia]
Kétés áruk - figyeljen!
Alpokalja-Ikva mente Leader Egyesület
Sarród falu Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén, a Fertő és a Hanság között található.
Történetét a Fertő-tó és a közeli országhatár határozták meg. A vízjárta vidék kiemelkedései a kőkorszak óta lakottak voltak. A honfoglalás után a magyarok, valamint a később a vidékre betelepült besenyők alapította település szerves részét képezte az ország védelmét ellátó gyepűrendszernek. Első írásos említése 1313-ból származik. A falu közelé-ben vámszedőhely, és az akkor a faluig érő tó partján rév működött.
Birtokosai közt megtaláljuk a Nádasdy-, az Esterházy-, és a Széchenyi csa-ládot is.
A település hagyományosan mezőgazdasági jellegű. A vízrendezések után visszahúzódó tó medrét fokozatosan vették művelés alá, de olyan ősi foglalkozások, mint a halászat, gyékényfonás stb... még a XX. században sem vesztettek jelentőségükből.
1710-ben a nagy pestisjárvány lakosainak egyharmadát elpusztította. A járvány elmúltának emlékére 1741-ben állított Szent Rozália, Szent Sebestyén és Szent Rókus alakjaival díszített barokk szobrot ma is tisztelet övezi.
Temploma is ezekből az időkből származik. Az 1752-ben emelt barokk épületet 1846-ban átépítették klasszicista stílusban.
A 19. sz. közepétől megélénkülő gazdasági és kulturális életet a megépülő iskola és a sorra alakuló egyesületek is jelzik. A trianoni békeszerződés következményei azonban érzékenyen érintették a térséget azzal, hogy az évszázados gazdasági és kulturális kapcsolatokat elvágta és ellehetetlenítet-te az új határ. A falu elzártsága tovább fokozódott a szovjet megszállás és a kommunista diktatúra alatt a vasfüggöny és a fokozott határőrizet miatt.
A faluban van az 1991-ben alapított Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgató-ság impozáns központi épülete a Kócsagvár. Büszkesége a településnek a nyaranta megrendezett "Ferenczi József" Nemzetközi Alkotó- és Művész-tábor. Sok látogatót vonz a 2006-ban megnyílt közösségi- és tájház, vala-mint a Rozália napi búcsú.
1990. után Sarródnak saját önkormányzata lett, és Fertőújlak, valamint Nyárliget falvakkal együtt három település közigazgatását irányítja. E fal-vak is részei 2001-től a Fertő/Neusiedlersee Világörökségi Kulttúrtájnak.
