A Fertő part hírei
Fejlesszük együtt a régiót!
Időjárás-jelentés
Összefoglaló: 2010.03.10Európa nagy részén anticiklonális hatások uralkodnak. A Kelet-európai-síkság egyes részein havazás és hófúvás nehezítette a közlekedést. A Földközi-tenger középső medencéjében mediterrán ciklonok alakulnak ki, ezek meghatározzák a térség időjárását. Többfelé esik az eső, záporok, zivatarok alakulnak ki, sőt a Pireneusi-félszigeten szokatlan módon havas eső, havazás is előfordul. A Skandináv-félsziget északi részét egy markáns ciklon érte el, amely igen hideg levegő szállít a skandináv államok északi része fölé, sokfelé havazást okozva. A kontinensen továbbra is hidegebb van a sokéves átlagnál. Az északi-északkeleti tájakon napközben is fagy, és az éjszakai órákban még sokfelé -15 fok alá csökken a hőmérséklet, de az Ural térségében még -25, -30 fok is előfordul. A szárazföld nyugati és középső részein többnyire -2 és 12 fok közé melegszik fel a levegő, ettől kellemesebb az idő a délkeleti vidékeken, ahol napközben 15 fok fölé emelkedik a hőmérséklet. Törökországban és Cipruson 20, 25 fok is előfordul. Hazánk időjárását a következő 36 órában egy délnyugat felől érkező mediterrán ciklon határozza meg. Egyre többfelé várható havazás, és továbbra is hideg időre van kilátás.
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Az 1991-ben alapított közös magyar-osztrák nemzeti park hazánkban a Fertő, és a Hanság máig fennmaradt mocsár- és lápvidékének, valamint a Répce folyó árterének természetvédelmi szempontból legértékesebb területeit foglalja magába.
Tovább>>Táj és kultúrák találkozása
Mind magyar, mind osztrák oldalon, az egész Fertő-tó és környéke elnyerte a Világörökség címet a kultúrtáj kategóriában 2001 decemberében...
Tovább>>Alpokalja-Ikva mente Leader Egyesület
Sarród falu Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén, a Fertő és a Hanság között található.
Történetét a Fertő-tó és a közeli országhatár határozták meg. A vízjárta vidék kiemelkedései a kőkorszak óta lakottak voltak. A honfoglalás után a magyarok, valamint a később a vidékre betelepült besenyők alapította település szerves részét képezte az ország védelmét ellátó gyepűrendszernek. Első írásos említése 1313-ból származik. A falu közelé-ben vámszedőhely, és az akkor a faluig érő tó partján rév működött.
Birtokosai közt megtaláljuk a Nádasdy-, az Esterházy-, és a Széchenyi csa-ládot is.
A település hagyományosan mezőgazdasági jellegű. A vízrendezések után visszahúzódó tó medrét fokozatosan vették művelés alá, de olyan ősi foglalkozások, mint a halászat, gyékényfonás stb... még a XX. században sem vesztettek jelentőségükből.
1710-ben a nagy pestisjárvány lakosainak egyharmadát elpusztította. A járvány elmúltának emlékére 1741-ben állított Szent Rozália, Szent Sebestyén és Szent Rókus alakjaival díszített barokk szobrot ma is tisztelet övezi.
Temploma is ezekből az időkből származik. Az 1752-ben emelt barokk épületet 1846-ban átépítették klasszicista stílusban.
A 19. sz. közepétől megélénkülő gazdasági és kulturális életet a megépülő iskola és a sorra alakuló egyesületek is jelzik. A trianoni békeszerződés következményei azonban érzékenyen érintették a térséget azzal, hogy az évszázados gazdasági és kulturális kapcsolatokat elvágta és ellehetetlenítet-te az új határ. A falu elzártsága tovább fokozódott a szovjet megszállás és a kommunista diktatúra alatt a vasfüggöny és a fokozott határőrizet miatt.
A faluban van az 1991-ben alapított Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgató-ság impozáns központi épülete a Kócsagvár. Büszkesége a településnek a nyaranta megrendezett "Ferenczi József" Nemzetközi Alkotó- és Művész-tábor. Sok látogatót vonz a 2006-ban megnyílt közösségi- és tájház, vala-mint a Rozália napi búcsú.
1990. után Sarródnak saját önkormányzata lett, és Fertőújlak, valamint Nyárliget falvakkal együtt három település közigazgatását irányítja. E fal-vak is részei 2001-től a Fertő/Neusiedlersee Világörökségi Kulttúrtájnak.
