Az 1991-ben alapított közös magyar-osztrák nemzeti park hazánkban a Fertő, és a Hanság máig fennmaradt mocsár- és lápvidékének, valamint a Répce folyó árterének természetvédelmi szempontból legértékesebb területeit foglalja magába. Területe Magyarországon 23 587 ha, Ausztriában 10 000 ha.

A Fertő vidékének jellegzetes növény- és állatvilága, különös éghajlati és talajviszonyai, Európában egyedülállók. A tó és közvetlen környéke Közép-Európa egyik legnagyobb madárrezervátuma és számos költöző madár vonulásának fő útvonalán pihenőhely. A partövezet a szikes pusztai tó sótűrő vegetációjának életteréül szolgál. A környező dombokon pedig a pannon lejtősztyeppek ritka, védett növényfajai találhatók meg.

A szikes pusztai növényekben és a szikes tavi madárvilágban a Fertő keleti partvidékén, a látogatók számárára kijelölt és táblákkal ellátott utakról, és a tavak mellett álló kilátótornyokról lehet gyönyörködni, valamint a fokozot-tan védett és ezért nem látogatható területekre is betekintést nyerni.

A nyugati partvidék látnivalói között kell megemlíteni a már a rómaiak által is bányászott és a sajátos bányaművelés miatt érdekes oszlopcsarnokos formát nyert Fertőrákosi kőfejtőt.

A kőfejtő lajtamészkövébe zárva az évmilliókkal ezelőtti sekély tengerpart élővilágának maradványit lehet felfedezni. A település geológiai értékei mellet kultúrtörténeti értékekben is igen gazdag. A falu régi központi ré-szén (már a Világörökség részeként) például még ma is látható a középkor-ból származó szégyenoszlop, a "pellengér". A falu széléről egy műúton juthatunk le a tópartra. Itt van a Fertő egyetlen magyar oldali strandja, ahol a vízi sportok szerelmesei úszkálhatnak, csónakázhatnak, vagy szörfözhet-nek kedvükre, de akár egy sétahajókázást is ki lehet próbálni.

Aki pedig inkább egy erdei sétára vágyik, elég, ha ellátogat a település melletti Szárhalmi erdőbe, ahol kellemes turistaút, kilátó és kitáblázott tan-ösvény várja.

A Fertő-táj a kerékpáros természetjárók igazi paradicsoma. A tavat megkerülő kerékpárútról a természet apró csodái éppúgy megfigyelhetők, mint a tó környékének építészeti emlékei a magyar és osztrák oldalon egyaránt.

A Hanságban a nemzeti park az egykor hatalmas lápvilág lecsapolások után is fennmaradt láperdeit, láprétjeit, lápi tavait, és az itt található gazdag növény- és állatvilágot védelmezi és gondozza. A Hanság mozaikos jellege miatt három különálló egységre a Dél-Hanságra, az Észak-Hanságra és a Tóközre oszlik. Ezek közül az idegenforgalom számára a leginkább nyitott részek a Dél-Hanságban fekszenek. A másik két mozaik, a területek érzékenységének jellegéből adódóan fokozott védelmet élvez, ezért nem látogatható.

A dél-hansági területek alaposabb megismerését két kiállítás és a vezetővel látogatható Hany Istók tanösvény segítik. A tanösvény a nevezetes király-tói madármegfigyelő toronyig vezet. Az ország legöregebb madárvártája az Esterházy Madárvárta, madárvédelmi kiállítással várja az érdeklődőket. A Hanság Élővilága kiállítás a táj természeti értékei mellett annak történetét - gazdálkodás, halászat, tőzegbányászat, lecsapolások... stb. - is igyekszik bemutatni.

A Hanság átalakítására irányuló lecsapolások nyomán a táj képe az elmúlt két évszázad alatt sokat változott. Az egykori állapotok helyreállítására vállalkozott a nemzeti park akkor, amikor a hansági láprekonstrukciós munkákat elindította. Ennek, az eredeti állapotok helyreállítására irányuló beavatkozásnak az első eredményeit Bősárkány községtől északra, a Rábca folyó mellet felállított megfigyelőtoronyból lehet legjobban megszemlélni. Az elárasztott terület növény- és állatvilágának látványos változásain ke-resztül az egykori "Hany" újjáéledésének lehetünk tanúi.

Az utóbbi időben a Hanságot a buszos csoportok mellett egyre nagyobb számban keresik fel a kerékpáros turisták is. A Fertő-tavat megkerülő ke-rékpárút hálózathoz csatlakozik az a Hanságot a Szigetközzel összekötő útvonal, amely remek lehetőséget kínál az "aktív", természetbarát turizmus számára, a vidék felfedezésére.

A nemzeti park legkisebb mozaikja a Répce-ártér, amely a folyó egy bizo-nyos partszakaszán található ártéri mocsárréteket és az ország legnagyobb tőzikés tölgy-kőris-szil ligeterdejét rejti. A védett tavaszi tőzike minden évben kora tavasszal, virágzás idején a látogatók ezreit vonzza.